Létezik egy olyan fogalom az egyházban, hogy elnyomó személy. Úgy lehet beazonosítani, hogy megvizsgáljuk, hogy a 12 rá jellemző jellemvonás többsége illik-e rá.



Nézzük meg, hogy a szcientológia egyházra szervezetként illik-e ez a 12 jellemvonás:

Az idézet forrása: L. Ron Hubbard: Bevezetés a Szcientológia etikába. (c) 1998. L. Ron Hubbard Library. Minden jog fenntartva.


1. Csak nagyon nagy általánosságokban beszél. Állandóan olyan kifejezéseket használ, hogy "azt mondják..."; "Mindenki úgy gondolja..."; "Mindenki tudja..." - különösen, ha valamit híresztel. Ha megkérdezik, "Ki az a mindenki...", akkor általában kiderül, hogy csak egy forrás van és az antiszociális személy ennek alapján koholta azt, amit ő az egész társadalom teljes véleményének tüntet fel. Ez nekik természetes, hisezn az ő szemükben az egész társadalom egy nagy rosszindulatú általánosság, amely különösképpen az antiszociális egyén ellen van.

Ugye rémlik - "a pszichiáterek felelősek minden rosszért", "az elnyomó média nem ad nyilvánosságot", "a drogüzletben érdekeltek támadják a maratont", "a gyógyszeripar nem érdekelt a vitaminok terjedésében", "a kiugrott tagok csak 15 percre akarnak híresek lenni" stb.

2. Az ilyen személy főleg rossz hírekkel, kritikus vagy rosszindulatú megjegyzésekkel, leértékeléssel és általános elnyomással foglalkozik. Valaha az ilyen személyt "pletykafészeknek", "vészmadárnak" vagy "rémhírterjesztőnek" nevezték. Figyelemre méltó, hogy az ilyen személy nem továbbít jó híreket vagy elismerő megjegyzést.

Aki kicsit is ismeri a szcientológiát, már hallhatta, hogy "végveszélyben a bolygó", "a szcientológia az egyetlen remény", "a társadalom veszélyesen hanyatlik és csak mi segíthetünk rajta", "a pszichiátria hatástalan áltudomány", "a bedrogozott gyerekek" stb.

3. Az antiszociális személy rossz irányba ferdíti a kommunikációt, amikor üzenetet vagy hírt továbbít. A jó híreket megállítja, és csak a rossz híreket adja tovább - gyakran kiszínezve. Ezenkívül egy ilyen személy úgy tesz, mintha csak továbbadná a valójában kitalált "rossz híreket".

Ilyenekre is van példa - pld. a boszniai háborúban történt atrocitásokat "a pszichiáterek" nyakába varrták, mert Radovan Karadzsics polgári foglalkozása pszichiáter. Mi lett ebből? "A pszichiáterek felelősek az etnikai tisztogatásokért."

4. Az antiszociális személyiség egyik jellemzője - és ez egyike a vele kapcsolatos szomorú dolgoknak-, hogy a kezelés, jobbítás vagy pszichoterápia nem hat rá.

Hány alkalommal változott meg az egyház a kritikák hatására? Hány rossz gyakorlat változott? NULLA!!

5. Egy ilyen személyiség körül megfélelmlített vagy beteg társakat és barátokat találunk, akik - még ha nem is kergette ténylegesen elmebetegségbe őket- bénán viselkednek az életben, kudarcot vallanak, sikertelenek. Az ilyen emberek bajt okoznak másoknak. Az antiszociális személyiség közeli társának - amikor kezelik vagy oktatják - nincsenek tartós nyereségei, hanem rögtön visszaesik vagy elveszti tudása előnyeit, mivel a másik személy elnyomó hatása alatt áll. Testi kezelésnél az ilyen társak általában nem gyógyulnak meg a várt időn belül, hanem rosszabbul lesznek, és nehezen épülnek fel. Amíg az antiszociális kapcsolat befolyása alatt állnak, eléggé haszontalan kezelni, segíteni vagy képezni ilyen személyeket. A legtöbb elmebeteg az ilyen antiszociális kapcsolatok miatt elmebeteg, és ugyanezen okból nem áll talpra egykönnyen. Igazságtalan módon az antiszociális személyiséget ritkán látjuk ténylegesen elmegyógyintézetben. Csak "barátai" és családtagjai vannak ott.

A megfélemlített, alultáplált, kialvatlan emberek iskolapéldái a Sea Org tagok.

6. Az antiszociális személyiség rendszeresen rossz célpontot választ. Ha szögekre hajt és defektet kap, egy társát szidja vagy valami olyat, ami nem a forrás, ami a bajt okozta. Ha a szomszédban túl hangos a rádió, belerúg a macskába. Ha nyilvánvalóan A az ok, az antiszociális személyiség elkerülhetetlenül B-t, C-t vagy D-t hibáztatja.

"A pszichiátria", "a média" és "az elnyomók" hibáztatása a saját kudarcaikért és az őt kritizálókkal szembeni durva fellépés - vajon kire jellemző? És vajon ők-e a helyes célpontok?

7. Az antiszociális személy nem tud befejezni egy akcióciklust. Az ilyen személy körül felgyülemlenek a befejezetlen feladatok.

Budapesti Ideális Org project 2001 - (és még nem kezdték le a felújítást!), nemzetközileg 1978 óta adják ki a Super Power (szupererő) programot, 15 éve építik az új központot Clearwaterben, de a belső terekhez még hozzá sem nyúltak, kb. 40 évig tartott kiadni normálisan az alapvető könyveket, stb... stb... stb...

8. Sok antiszociális személy a legriasztóbb bűnöket is szemrebbenés nélkül bevallja, ha rákényszerítik, de a legcsekélyebb felelősséget sem érzi velük kapcsolatban. Cselekedeteiknek kevés vagy semmi köze saját akaratukhoz. A dolgok "csak úgy megtörténtek". Nincs érzékük az ok-okozati összefüggésekhez, és ezért különösen képtelenek lelkiismeretfurdalást vagy szégyent érezni.

Hány alkalommal ismerte el az egyház a saját felelősségét bármiért is? Aki tud ilyen sajtóközleményt mutatni, szóljon! Én még soha nem láttam.

9. Az antiszociális személy csak romboló csoportokat támogat, és kirohan minden építő vagy jobbító csoport ellen, és támadja azokat.

Vadaskert....

10. Ez a személyiségtípus csak ártalmas cselekedeteket helyesel, és hadakozik az építő vagy segítő cselekedetek, illetve megmozdulások ellen. A művész különösen gyakran vonzza mágnesként az antiszociális személyiségű embereket, akik valami olyat látnak a művészetében, amit el kell pusztítani, és ezzel burkoltan - "barátként"- meg is próbálkoznak.

A csődbement cégek jutnak eszembe (Jorgos Travel, Premier Nyugdíjpénztár és most a Food Express).

11. Mások segítése olyan tevékenység, amitől az antiszociális személyiség csaknem tombolni tudna dühében, ám ugyanakkor a segítség köntösében az ártó tevékenységeket előszeretettel támogatja.

Pld. saját magát és a kirakatszervezeteit... :)

12. Az antiszociális személyiségnek nincsen érzéke a tulajdonhoz, és úgy véli, hogy az az elképzelés, hogy bárki bármit is birtokol, csak ámítás, amit az embereke bolondítására találtak ki. Semmit sem lehet igazából birtokolni."...

A hívők pénzéről mindenesetre így gondolkodnak. Elszedik, ami van, és nemzetközi szinten iszonyatos pazarlás folyik (ld. 100.000 dolláros parti Tom Cruise-nak a szülinapjára).

"Ugyanakkor a fentebb megadott felsorolás olyan dolgokból áll, amelyeket egy ilyen személyiség nem képes felfedezni önmagában. Ez olyannyira igaz, hogy ha úgy véled, hogy valamelyikben önmagadra találtál, akkor egész biztosan nem vagy antiszociális. Az önkritika olyan luxus, amit az antiszociális személy nem engedhet meg magának. Nekik IGAZUK kell hogy legyen, mert saját megítélésük szerint állandó veszélyben vannak. Ha valamelyiküknek bebizonyítanád, hogy TÉVEDETT, még súlyos betegségbe is taszíthatnád. Csak az épeszű, kiegyensúlyozott személy próbál viselkedésén javítani."

Ehhez már nem is kell kommentár. A szcientológia egyház és az önkritika fogalma szinte már külön univerzumban létezik ....