Elkészült a Jason Beghe-interjú első része magyar felirattal. Az interjú összesen 2 óra, nyolc részben fogjuk megcsinálni.
Pár dolog:
Jason Beghe (1960. márc. 12.) egy amerikai film- és TV-színész. 1994-ben lett szcientológus, eljutott az OT V-ös szellemi szintre (viszonylag magasnak számít a szcientológiában) és képzett szcientológia lelkésszé vált. Hírességként TV-reklámokban és promóciós anyagokban is népszerűsítette a szcientológiát. 2007-ben kilépett az egyházból, majd 2008. áprilisában egy két órás interjút adot Mark Bunkernek, az ismert szcientológiaellenes aktivistának, ahol részletesen beszámolt az élményeiről.
Íme az első rész:
Átirat
JB: Valószínűleg hasznomra válna, ha végigvennénk ezt az egészet, mivel még mindig azon agyalok, hogy mi is történt. Egy kicsit elveszettnek és zavartnak érzem magam és nem egészen értem. És ez elég gyakori jelenség az életemben, hogy mint például... vegyük a politikát: képtelen vagyok felfogni, hogy miért nem látják mások, hogy egy politikus hazudik. Érted, mire célzok? Nem értem. Így hát számomra, ha írni akarnék róla, a lényeg vagy a cím ez lenne: "Hogyan kerültem be a szcientológiába és miért léptem ki".
A KEZDETEK
Kisgyerekként - erről beszélek.. mielőtt még beszélni tudtam volna - emlékszem arra, hogy nagyon érdekeltek az emberek. Tényleg nagyon érdekeltek. Vidám kis kölök voltak és mindenki az ölébe akart venni, meg minden ilyes baromság... de ezt nem nagyon csíptem. Láttam az embereket és úgy éreztem, hogy kiskölökként egész jól értettem, ki kicsoda volt, de ebben nem volt semmiféle előítélet - bár lehet, hogy egy kicsi mégiscsak volt. De semmi olyasmi, mint "Ah..." Egyszerűen csak ezt gondolta: "OK, ez ez a fickó, az pedig Jeno bácsi és... ő pedig ez a fickó ezen a partin" - három-négy éves gyerekként elkezdtem szemlélni a világot.
És azt hiszem, hogy volt egy pont - biztosan az első osztály előtt - amikor elkezdett nagyon érdekelni, hogy "Ki vagyok én?" Nem csak az, hogy tudod, "Ó, igen, ő az a fickó", de volt valamiféle megérzésem is hozzá az illetőről, és emlékszem, hogy kisgyerekként volt valamiféle megérkezésem mindenkiről, függetlenül attól, hogy pontos volt-e vagy sem; akkor igaznak hittem. A lényege az volt, hogy a szemükbe néztem és megmondtam, kicsodák ők valójában. Emlékszem, amikor egyszer ezidőtájt tükörbe néztem. Néztem a tükörképem és nem igazán az érdekelt, hogy hogyan nézek ki, hanem néztem és próbáltam feltenni a kérdést magamnak is: "Ki vagyok én?" Kérdezgettem magamtól: "Ki vagy te? Ki vagy te?", érted? Már öt vagy hat éves koromban is csináltam, nyolcéves koromra pedig már igen intenzíven tudni akartam, de valahogy sose jöttem rá. Azután elintéztem annyival, hogy "Hát, ezekszerint úgy tűnik, ilyen az élet, túl nehéz önmagunkat megfelelően érzékelni".
A kérdés persze ezután is ott lógott a levegőben, de közben persze felnőttem, csináltam a
szokásos bolondságokat, meg a normális és a hülye dolgokat is, drogok meg minden, de valahogy ez a kérdés mindig ott motoszkált bennem, és mindig valamiféle szellemi úton voltam; általában valami New Age-s szarságot csináltam, de a vallás valahogy sose jött a képbe - már tizennégy éves koromtól fogva nem érdekelt. Rengeteng minden elolvastam, sőt 21 évesen még franciául is megtanultam, hogy el tudjam olvasni valakinek a szellemi tanításait, aki eredetileg franciául írta le. Fontos volt ez nekem. De az egész erre a "ki vagyok én?"-re épült, tehát ez egy ilyen görög "ismerd meg önmagad" típusú életfilozófia volt. Tehát.
Valahogy belebotlottam a szcientológiába is, ami Bodhi Elfman képében talált meg. Együtt jártunk színművészetet tanulni - Milton Katselas, a nagy terjesztő volt az előadó. Éppen jól lehordott minket valami ökörség miatt, amivel persze jól ki is akasztott, mert elcseszett vele egy csomó időt. Mintha senki... "hogy figyeltek így rá?" vagy valami - morcos volt, több feltétlen csodálatot várt tőlünk, és úgy tűnt, hogy nem kap eleget. Miközben sorolgatta a sérelmeit, először arra gondoltam, hogy "kik azok a faszok, akik nem figyelnek eléggé a mesterre", de aztán azt mondtam magamban, hogy "talán lehet, hogy én se figyelek rá eléggé". Aztán arra gondoltam, hogy "Bízok Miltonban?" "Hát tudod, valójában nem." Ez egy kicsit furcsán érintett. Aztán arra gondoltam: "Kiben bízok?" "Hát, a szüleimben biztos. Bennük bízom." Aztán körülnéztem, és senkit nem láttam a teremben, akiben bíztam volna. Aztán egyszercsak beugrott egy gondolat: nem bízok magamban sem. Szcientológus nyelven mondva, megtaláltam a romomat. Megtaláltam a saját romom. És aztán valamilyen oknál fogva... mivel arra jutottam, hogy "Megpróbálok bízni valakiben és legyen ez Milton", aki éppen erről ordítozott valamit a hegyibeszéde részeként. Mivel tudtam róla, hogy szcientológus, azt mondta Bodhinak, hogy adjon már pár könyvet a szcientológiáról.
Éppen volt vele egy jelenetem. "Ja jó." Akkoriban csak egy ideges kissrác volt még. Adott nekem jó vastag könyvet, a Mi a szcientológia? -t. Jó sok kép volt benne. Fogtam magam és elolvastam. Azt hiszem, majdnem egész éjjel fennmaradtam, hogy elolvassam. Már nem emlékszem, mennyit fogtam fel belőle. Azt biztos, hogy nem tisztáztam le az összes megnemértett szót.
De valahogy átrágtam magam rajta. Aztán arra gondoltam "Ez így lenne? Hát akkor Clear leszek. Megpróbálom. Egész jól hangzik." Másnap már vissza is adtam Bodhinak a könyvet, és azt mondtam neki. "Vigyél el abba a nagy kastélyotokba, meg akarom nézni ezt a szart." Nagyon izgatott voltam. Bevitt, mindenki nagyon izgatott volt, készültek rám, mert már láttak a TV-ben meg ilyenek, és mindenki nagyon kedves volt. Én úgy gondoltam akkor, jó lenne ezt a méregtelenítést megcsinálni, mert volt dolgom drogokkal régebben és éreztem, hogy még nem ürültek ki belőlem. Elolvastam, hogy működik a méregtelenítő, és ... akkor úgy éreztem, hogy bár már 10-15 éve tiszta voltam, de a drogozás volt az egyik legnagyobb ballépésem. Arra gondoltam, hogy ha ez tényleg megszabadít az utóhatásoktól... Úgy érezem, hogy vesztettem valamit a "ragyogásomból" - bár nem volta drogfüggő, azért szedtem be belőlük. Tehát én már csináltam volna, de csak vittek körbe és mutogatták a dolgokat. Már reggel 10 óta ott voltam, és már kezdtek az agyamra menni. Teszteket töltöttem ki, valami nő éppen az E-méterre rakott, én meg arra gondoltam, hogy "Megvehetnék már ezt a tanfolyamot és csinálhatnám, basszameg?" Aztán persze csinálták a maguk dolgát, megmondták a teszteredményt, minden pont magasan volt, de ennek ellenére azt nyomták, hogy el van baszva az életem. Aztán végül ezt akarták csináltatni velem - már vagy nyolc órája ott voltam ekkor - már épp szálanként akartam kitépni a hajam, amikor közölték, hogy meg kellene csinálnom egy tanfolyamot, a Lenn és Fennt.
Erre azt mondtam, hogy jó, majd megcsinálom a tanfolyamot, de nem lehetne inkább méregtelenítéssel nyitni? "De lehetne, csak meg kellene csinálni a TR-ek és Objektíveket először, vagy e mellett." "Hát az meg mi?" "Ez egy olyan tanfolyam..." Azt mondtam, hogy "Jó, jó, csak kezdjük már." Befizettem a tanfolyamot és azt mondtam. "Már itt vagyok egy ideje..." Ekkor már este fél kilenc körül járt az idő. Megkérdeztem, hogy "Elkezdhetem most?" Azt mondtam: "Hadd csináljak már valamit, szcientológiáért jöttem ide, és eddig mindenki csak eladni akarta nekem, még ki se próbálhattam." Érted? Mert ki akartam próbálni ezt a szart. És már fél kilenc volt. Erre azt mondták: "Elkezdheted a TR-tanfolyamot, megcsinálok a TR-eket, majd utána a... " A TR-ek kommunikációs gyakorlatok. "Aztán megcsinálod a méregtelenítőt, kipucoljuk a drogokat, és aztán jön az auditálás." Az Objektívek olyan auditálás, amikor átsétálsz a szobán, megérinted a falat meg ilyenek. És azt kell elérni... a zárójelenség a következő: szilárdan a jelen időben lenni." Azt mondtam: "Hát ez nem hangzik rosszul, megcsinálom. Ha tényleg ezt el tudjátok érni. Cool." Azt is mondtam: "Az Isten szerelmére, adjatok már valami szcientológiát. Már kilenc órája itt vagyok, és még semmi nem volt." Erre azt mondták: "OK, elkezdheted a TR-tanfolyamot." Bementem és M7-et kaptam, ami alapvetően abból állt, hogy Bodhi és egy tanfolyamfelügyelő segítettek letisztázni a szavakat, és az első lépésem az volt a szcientológiában, hogy elolvastam a "Szcientológia Működésben Tartását". Az egy elég nehéz... bulletin.
MB: Magyarázd el kérlek, miről szól.
JB: Hát alapvetően arról, hogy a szcientológia... Nos, ez egy nagyon érdekes bulletin. Először is, ezt többször módosult. Tehát már a módosításokkal olvasod. 1965-ben írta eredetileg, és 1970-ben és 1970-ben hozzáírt még. A kiegészítéseket pedig a tényleges bulletin előtt elolvasod, amik abból állnak, hogy L. Ron Hubbard teljesen bevadul. "Ez a dolog igaz! Már 1965-ben is igaz volt, és mindig is az lesz! Ha csak ezt betartod, akkor a szcientológia sose bukik el és meghódítjuk az univerzumot, megmentjük az emberiséget és mi vagyuk a világ egyetlen reménye! Tehát ha csak ezt az egy irányelvet betartjátok, minden rendben lesz." Namost, az összes kibaszott irányelv között ez egy... hát elég nehéz, főleg ha egy centire vagy benn a szcientológiában, és már azzal jön, hogy vagy kinn, vagy benn... Mármint, hogy az elkövetkező időre benn vagy... ez az a millárd éves szerződéses szarság. Ez a kemény szcientológia: "Mi vagyunk az emberiség egyetlen reménye, ha érted, ha nem, ez az igazság, és nem elégetté akarunk tenni. Azért vagyunk itt, hogy megmentsük a bolygót és mi vagyunk az emberiség egyetlen reménye. Tehát ez nem játék."
Hát ez volt, amivel először találkoztam. Azt mondtam: "Ok, meglátjuk." Azt nem mondanám, hogy el is hittem, de elég merész és érdekes állítás volt, ami még inkább fokozta bennem, hogy "Tényleg ilyen jó ez a szar? Akkor csináljuk!".
Szóval ott voltam, megvettem a TR-ek és Objektíveket és a méregtelenítőt, és azt mondtam a tanfolyamfelügyelőnek - mivel ekkor már este tizenegy óra volt - hogy akkor mikor kezdünk? Erre ő: "mikor tudsz bejönni elkezdeni a tanfolyamot?" Azt mondtam, hogy "Kezdjük holnap. Reggel hétre itt vagyok." Erre azt mondta: "De csak kilenckor kezdünk." Azt mondtam, hogy "Azért jöttem ide, hogy csináljak valamit. Egész nap itt voltam ma is. Azt mondtátok, hogy nálatok az igazság." Így hát bejött reggel nyolcra csak miattam. Tehát bejöttem és elkezdtem. Elolvastam az összes szarságot és... jól hangzott. Az első gyakorlat egy OT TR 0 nevű dolog volt. Alapvetően ott kellett ülni 1 méterre valakitől, nem volt szabad gondolkozni, be kellett csukni a szemet és teljesen ellazulva ott ülni; de volt még veled szemben egy másik ember, aki szintén ezt csinálta. A gyakorlatok lényege az volt, hogy teljesen kommunikációban kellett lenni azzal az emberrel és a környezeteddel - a kulcsszó a "konfrontálás" volt, amit "meghátrálás nélküli szembenézés"-ként határozott meg. Tehát semmi gondolat nem lehetett, például ha azon gondolkozol a beszélgetés közben, hogy "OK, Mark egy szakállas fickó, biztos amögé bújik." - akkor már meg is buktam. Mert gondolkozom ahelyett, hogy egyszerűen csak ott lennék. Nincs gondolkozás. Tehát képesnek kell lennem - azt is mondta, hogy ezt addig kell csinálni, amíg nem lesz egy nagy és stabil nyereséged. Oké? Ezt mondtam: "Bassza me, itt az első szcientológia szarság, itt vagyok valakivel, itt ülök és meghátrálás nélküli szembenézés nélkül, és lett is egy nagyon nagy és stabil nyereség. A szcientológusok szerint - és mivel más szót nem ismerek erre - kiléptem a testemből. Szóval az a lényeg, hogy te magad vagy a thetán, a "te", a lelked vagy akárhogy is hívod - ez vagy te. Nem a tested vagy. Én nem Jason Beghe vagyok; Jason Beghe - ez olyan, mint amikor új autót veszel. De azt én vezetem. OK? Tehát kiléptem a testemből és hogy visszakanyarodjak a történetem elejére, úgy éreztem, életem legnagyobb nyereségét éltem át, de kibaszottul. Már tudtam, ki vagyok. Erre a kérdésre kerestem a választ, mióta az eszemet tudom. Ki vagyok? Most már tudtam, ki vagyok. Ez nekem óriási dolog volt. Azt mondtam, hogy "Wow!" És ez még nem is csak az a kibaszott auditálási dolog, amiről beszéltek, ez valami más faszság. Azt mondjam. "Hát ez kibaszott jó." Madarat lehetett volna fogatni velem. "Hát ez vagyok én!" Érted? Mert tudtam, hogy nem ez a dolog vagyok, mert néha ilyen volt a személyiségem, néha hamis volt rajtam az álarc, néha meg... sose tudtam, hogy igazi vagy, vagy hamis. De aztán ott voltak azok a pillanatok, amikor jött a "Ki vagy?". Láttam, ahogy hatni tudtam másokra, amikor felnőttem, az tényleg érdekes volt. Az az ember miért kedvel engem? Érted? Azt tudtam, hogy én miért kedvelem, de ő miért kedvel?
MB: Nos, azt mondtad, hogy az órán nem bíztál magadban. Miért nem?
JB: Nem tudtam, ki is vagyok.
SZÓJEGYZÉK
rom - egy olyan szituáció, probléma stb. ami valakinek tönkreteszi, rombadönti az életét, vagy amit nagyon el akar érni, de nem tudja megvalósítani. Az a probléma, amit valaki a legnagyobbnak gondol az életében.
auditálás: gyakorlatilag meghallgatás - szcientológia eljárások, a pszichoanalízishez és a gyónáshoz hasonlíthatóak
Lenn és Fenn: az Egyszer Fenn, Egyszer Lenn tanfolyam rövidebb neve - ez egy rövid tanfolyam, ahol azt lehet "megtanulni", hogy minden rossz állapot, betegség, a stressz és a depresszió oka egy elnyomó személlyel fennálló jelenbeli vagy múltbeli kapcsolat és Hubbard szerint ez okozza a "hullámvasutazást" - azaz a kedélyállapot-változásokat.
méregtelenítő program: Hubbard méregtelenítő módszere, megadózisú vitaminok, valamint szaunázás és kocogás alkotja, összesen napi 5 órában
TR-ek, OT TR 0: a TR-ek a training routines (tréninggyakorlatok) rövidítése - Hubbard által összeállított kommunikációs gyakorlatok, amelyekből az első az OT TR 0, ahol lényegében a "nyugodtan ott ülés" képességét gyakorolja valaki. Az "0" a számozása, az "OT" itt is a Operatív Thetán, azaz a környezete felett okozó szellemi lény rövidítése.
Objektívek: auditálási eljárások, amelyeknél nem szubjektív auditálás megy (azaz nem a problémáiról vagy bűneiről kérdezik), hanem az auditor utasításait követve ide-oda kell mászkálni vagy megérinteni dolgokat.
M7: Method 7 Word Clearing, azaz a 7-es módszerű szótisztázás rövidítése - az egyik tanuló hangosan felolvassa a szöveget egy másiknak, és ha nem ért egy szót (tehát megbotlik rajta, rosszul ejti stb.), a másik tanuló szóban elmagyarázza a jelentését
"a szcientológia működésben tartása" c. írás: ezt már kiveséztem régebben itt.
Hálás köszönet Tunguskának a feliratos videó elkészítéséért.
