A Magyarországi Szcientológia Egyház „soha el nem múló szeretettel és tisztelettel” adta hírül, hogy Nagy Tamás, a magyarországi szcientológia mozgalom alapítója és vezetője, 69 éves korában elhunyt.
Tamást személyesen ismertem, a szcientológiában töltött 10 év alatt pozíciómból fakadóan rendszeresen találkoztam vele. Az álszent hivatalos nekrológban lefestett kép nagyon eltér a valóságtól. A szociológus végzettségű Tamás demokratikus módszerekkel vezette a magyarországi szcientológia szervezetet, amely miatt sok konfliktusa volt a parancsuralmi rendszer és tekintélyelvű irányításhoz szokott Sea Org tagokkal. Csak amíg én ott voltam (1995-2005), többször is komolyan felmerült a leváltásának gondolata, vagy legalább valami súlytalan pozícióba mozgatása.
A sikerkovács
Nagy Tamás átveszi „az LRH születésnapi játék” megnyeréséért kapott trófeát (ezt a saját magához képest legnagyobbat növő szcientológia szervezet kapja – a világ összes szcientológia szervezete részt vesz ebben!)
Ironikus módon pont annak köszönhető a szcientológia relatív sikeressége és terjeszkedése Magyarországon, hogy Tamás nem a szcientológia irányelveinek következetes alkalmazásával vezette a szervezetet. Figyelmen kívül hagyta azok toxikus és pusztító elemeit, sőt időnként aktívan el is „szabotálta” (a Sea Orgban dolgozó felettesei megfogalmazása volt ez) a fentről jövő idióta utasítások végrehajtását.
„Az alkalmatlan”
A személyes népszerűsége és státusa miatt volt csak érinthetetlen, de végül 2016-ra csak sikerült megfúrnia őt az európai vezetésnek – amennyire én tudom, az „Ideális Org” megnyitásakor két jogi személyre bontották a budapesti szervezetet, és ekkor „kiderült”, hogy Tamás sajnos nem felel meg az szcientológia ügyvezetőire vonatkozó kvalifikációs követelményeknek. Onnantól fogva nem vezethette egyik szervezetet sem és félre tudták állítani.
Az, hogy egyáltalán idáig el tudtak jutni a szcientológusok, abban Tamásnak kulcsfontosságú szerepe volt. De természetesen a gyönyörű palotába költözött új szervezetet már nem vezethette, mert nem volt elég szolgalelkű a felső vezetésnek. Ennyit a „soha el nem múló szeretetről és tiszteletről”.
69 év
Amellett nem tudok elmenni, hogy bár a szcientológia teljes szellemi szabadságot, átlagon felüli boldogságot és egészséget ígér tagjainak, de az itteni első emberük még az átlagos várható élettartamot (2019-es KSH-adatok szerint országosan ez 72 év férfiaknál, Budapesten 75 év) sem érte meg.
Érdekes módon a hivatalos nekrológ is kitér Tamás egészségügyi problémára, így:
Szabad gondolkodású filozófusként, korábbi egyetemi oktatóként és igazi magyar emberként mélyen érintette az a gyakran méltatlan és igazságtalan bánásmód, amelyet egy új vallási mozgalom vezetőjeként át kellett élnie, valamint az, hogy a történelem ismerete ellenére milyen kevés nyitottságot és érdeklődést tapasztalt a megismerésre és párbeszédre. Ez talán kihatott egészségére is.
Mondjuk miért is várnánk, hogy bármiféle felelősséget vállaljanak azért, hogy Tamás egész életében egészségügyi problémákkal küszködött, és a fantasztikus szcientológia „standard technológia” és a rengeteg auditálás sem tudott segíteni rajta. Egyszerűbb persze az elnyomókra kenni (ezt is), mint azt belátni, hogy a magyarországi szcientológia a saját elnökén sem tudott segíteni.
Jó ember rossz helyen
Talán ez a legjobb összefoglalása a személyes benyomásaimnak Tamásról. Határozott, de alapvetően jóindulatú ember volt, aki őszintén hitt abban, hogy tevékenységével jobb hellyé teszi a világot. Könnyű volt őt kedvelni és tisztelni.
Arra törekedett, hogy a szcientológia a legjobb oldalát tudja mutatni a tagjai felé, és azok erős, igazi közösséget alkossanak. Ez természetesen a valós célok és természet miatt hosszútávon kudarcra volt ítélve. De mindenesetre azért megpróbálta és nem túlzás azt mondani, hogy amikor ő volt a főnök, Magyarország volt a szcientológia legvidámabb barakkja.
Nyugodjék békében.
