Kapcsolódó hír:

Ismét nekifut a kormány az egyházügyi törvény módosításának (HVG)

A Parlament weboldalán elolvasható az egyháztörvény módosításának tervezete (T/3618-as számú törvényjavaslat).

Ha mostani formájában megszavazzák, akkor négy kategóriában lehet vallási tevékenységet folytatni:

a) vallási egyesület,
b) nyilvántartásba vett egyház,
c) bejegyzett egyház és
d) bevett egyház.

A szcientológia jelenleg vallási egyesületként működik Magyarországon. Kétféle feltételrendszer alapján lehet belőlük nyilvántartásba vett egyház:

Az első:

9/D. § (1) A vallási egyesületet – kérelmére – nyilvántartásba vett egyházként kell nyilvántartásba venni, ha
a) részére a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását megelőző 3 év átlagában legalább ezer
magánszemély ajánlotta fel befizetett személyi jövedelemadójának külön törvény szerint
meghatározott részét, és
b) legalább
ba) 5 éve vallási egyesületként működik, vagy
bb) 100 éves szervezett formában történő önálló nemzetközi működéssel rendelkezik.

Ennek nem felelnek meg, mert az elmúlt három év során nem érte le átlagban az ezret az SZJA 1%-felajánlások száma (2015 - 289 fő, 2016 - 343 fő, 2017 - 321 fő).

Viszont a másodiknak meg tudnak felelni:

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a vallási egyesületet – kérelmére – nyilvántartásba vett egyházként akkor is nyilvántartásba kell venni, ha
a) legalább ezer, Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező nyilvántartott tagja van,
b) legalább 5 éve vallási egyesületként működik, és
c) nyilatkozik arról, hogy hitéleti tevékenysége vagy közcélú tevékenysége érdekében az államháztartás alrendszereiből, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott programokból, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül, egyedi döntés alapján támogatást a kérelem benyújtását követően nem vesz igénybe.

1000 nyilvántartott tagjuk van vagy össze tudnak annyit szedni, több mint 5 éve működnek vallási egyesületként, állami vagy EU-s pénz pedig úgysem kapnak, tehát arról könnyen lemondanak.

Min változtat ez?

A törvényjavaslat szerint annyit, hogy 

A nyilvántartásba vett egyház a hitéleti célú tevékenységének támogatása céljából jogosult a
magánszemélyek által befizetett személyi jövedelemadó külön törvény szerint felajánlott és meghatározott részére.

Tehát újra jogosultak lennének az SZJA 1+1% másik egy százalékára, bár a bejegyzett egyházakkal ellentétben nem kaphatják meg a másik egy százalék mellé tett állami kiegészítést.

Azt nem hiszem, hogy a bejegyzett egyház kategóriát meg tudnák célozni most, mert ahhoz legalább 10.000 Magyarországon lakó tagot kelleni tudniuk igazolni a 20 év működés mellé (az utóbbi sajnos megvan).

Fontos változás továbbá, hogy

A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséget – a bevett egyházakat kivéve - a Fővárosi
Törvényszék (a továbbiakban: bíróság) veszi nyilvántartásba. A bíróság kizárólagos illetékességgel jár el.

Tehát nem a Parlament fogja eldönteni szavazással ezentúl, hogy ki lehet egyház.

DE!

A törvényjavaslat azt is szabályozza, hogy mit kell vizsgálni az illetékes bíróságnak az egyházak bejegyzésekor, milyen indokkal utasítható el a kérelem.

Itt viszont három ponton is bukhat a kérelem:

a) kérelmező nyilatkozik arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül számviteli és
gazdálkodási szabályok ismételt megsértése miatt vele szemben joghátrány nem került
alkalmazásra, illetve ilyen eljárás nincs folyamatban,

Van ellenük egy NAV-eljárás folyamatban, melynek részeként a székházuk jelenleg is elidegenítési tilalom alatt van.

b) kérelmező nyilatkozik arról, hogy vele szemben a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül
jogerős döntéssel büntető intézkedés nem történt, illetve erre vonatkozó eljárás nincs folyamatban,
és

Folyamatban van ellenük egy rendőrségi nyomozás (nyomozati szakaszban) és egy adatvédelmi eljárás (bírósági szakaszban). Kérdés persze, hogy mi számít "büntető intézkedésnek" (nem vagyok jogász), bár a NAIH 40 milliós bírsága (amelyet bíróságon megtámadtak ugyan, de ettől még folyamatban lévő eljárásról beszélünk) mondjuk annak tűnik.

A harmadik pedig:

(2) A bíróság a 9/E. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja vagy a 9/E. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja
szerinti feltétel alkalmazása esetén a kérelmezőt bejegyzett egyházként, illetve nyilvántartásba vett
egyházként akkor veszi nyilvántartásba, ha vele szemben nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel. Ezen feltétel vizsgálata során a bíróság a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti, a nemzetbiztonsági kockázati tényezők vizsgálatára irányuló eljárás lefolytatását kezdeményezi.

Ezek szerint a bíróság hivatalosan fel kell kérje az érintett szakszolgálatokat, hogy eljárás keretében nyilatkozzanak arról, felmerült-e nemzetbiztonsági kockázat a szcientológia kapcsán. Ennek mondjuk nagyon kíváncsi lennék az eredményére.

KONKLÚZIÓ

Ha lényegi pontjain nem változik a törvényjavaslat, és megszavazzák, akkor - legalábbis szerintem - a folyamatban lévő hatósági eljárások megléte miatt szinte biztosan elutasítja a bíróság az esetleges egyházi bejegyzési kérelmüket.

Sőt! Ha sikerrel járnak a hatósági eljárások és bebizonyosodnak a törvénysértések, akkor meg is szüntethető a vallási egyesület a törvényjavaslat szerint:

26. § (2) A bíróság az ügyész keresete alapján – a bevett egyház kivételével - megszüntetheti azt a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséget és elrendelheti a nyilvántartásból való törlését, amelynek tevékenysége súlyos, szándékos és többszöri törvénysértést valósított meg.

Kérdés persze, hogy mi számít "súlyos, szándékos és többszöri törvénysértésnek", de ez egy bírósági csata témája lesz majd valószínűleg.

Ha esetleg eredménytelen lesz minden eljárás ellenük, a nemzetbiztonsági kockázatra való hivatkozással (feltéve ha ezt valamelyik szakszolgálat hajlandó lesz írásba adni) határozatlan időre akkor is megakadályozható az egyházi státusz visszaállítása.