Ma láttam a Facebookon, itt.
A biztonság kedvéért idemásolom az egészet:
Ez itt a nővérem, méltatlanul egyszerű ruhában, olykor nem túl jó kedvvel játssza a pókert a szcientológia javára. Ugyanis állandóan, szüntelenül adományozni kell.
A szcientológia nevű piócahad nem elégszik meg azzal, hogy befizettél 250000 dollárt a lassan csepegtetett, egy életen át tartó agymosásra - melynek során időről időre lefagy a mosoly a "munkatársak" pénzéhes pofáráról, hogy éreztessék veled: bajban vagy, VALAMI hiányzik a "jó viszonyhoz" - és ez a "valami" a pénz = egy újabb sokmilliós adomány, ami szépen megteremti a "jó viszonyt".
Pénzzel egyébként bármilyen bűncselekmény tisztázható a szcientológiában. Az egyik adomány állítólag 100 millió forint volt az egyik ismert szcientológustól, aki autóbalesetben vágóhídra vitte a feleségét, majd elhagyta és mindenéből kiforgatta a lebénult, magatehetetlen asszonyt. A nő szcientológus volt, a 8 titkos szintből túl volt az ötödiken. Az elsajátított titkos tudás nem segített rajta férjével szemben, aki soha nem ápolta, hanem rögtön az okozott baleset után beadta a válópert. A közös vagyonból persze biztosan futotta kötelezően megkövetelt "adományokra" a szcientológiának. És ennyi pénzért újra kakas lehet egy darabig ezen a szemétdombon. Mert ha fizettél, egy darabig te vagy a sztár. Szinte folyamatosan az lehetsz, ha öntöd befelé a milliókat.
Tampában található a szcientológia központja a világban. Sokan haltak meg ott, vagy lettek rabszolgává a sötét pincékben évtizedekre.
A nővérem még az európai központban, Koppenhágában lett rabszolgává.
Kényszermunkán ne csak WC pucolást értsetek, nem. Építkezésen kellett a 158 centijével férfimunkát végeznie 4 évig.
Ezalatt senkihez sem szólhatott. Nem mehetett, csak futni volt szabad. A "Míg végül semmid sem marad" című film minden kockája teljesen élethű és igaz. A nővérem is a feketeruhás rabszolgák között dolgozott, mint a filmben Helen.
Ági négy évig robotolt így. A természetszerűleg teltkarcsú lány 39 kilóra fogyott, mire egyszer, trükkel, sikerült hazahoznom. Aztán ment vissza a pokolba...
Ott a szabadok is zárt teremben dolgoznak üzemanyagot pöfögő munkagépekkel egy légtérben. Semmit sem szólhatsz erről.
Ha szcientológus rokonod Koppenhágába repül, vagy netán hosszabb ideig ott tartózkodik, biztos lehetsz benne, hogy kényszermunkán van!
Te, mint rokon, elzárod őt a világtól, ha szót emelsz. Ha akár egyetlenegyszer kritizálod a szcientológiát, életbe lép ellened a szcientológiai kapcsolatmegszakítás. Rabszolgasorban sínylődő rokonod így többet nem nézheti meg a leveleidet, nem veheti fel a telefont, és szigorú megfigyelés alatt tartják. Ha betartja a "játékszabályokat", tudják, mekkora madarat fogtak, és egy életre a rabszolgájuk marad.
Rajtad pedig nevetnek. Főleg akkor szórakoznak a legjobban, ha gyermeked, testvérex iránti aggodalomból ételt, ruhát, kávéfőzőt, pénzt küldesz Koppenhágába vagy Floridába.
Legalább lesz mit enniük, inniuk, hordaniuk, elherdálniuk, ha a szegény címzettnek nem is jut belőle...
Komoly szórakozást jelent a munkatársaknak a szótlan, aggódó rokonság. Anyám rengeteget fizetett nekik éveken át a nővérem miatt, és jól tudta, egyetlen rossz szót nem szólhat, különben soha többé nem látja a lányát. A feltételeket már rég a szcientológia diktálta.
Mindegy volt nekik, mit csinál, mit él át, hogyan boldogul a nővérem. Számukra az ÜGYFÉL már rég az anyám volt. Ha sírt a nővérem, ha boldog volt, a szcientológia mindig pénzhez jutott valódi ügyfelétől, anyámtól.
A szcientológia végtelen kegyetlenségére egy példa, hogy ugye négy éven át nem szólíthatott meg senkit. Így nem közölhette, hogy nagyon fáj a foga, és egyébként sem hagyhatta el az épületet. Végül kínok között, egy új fognak nem jutott elég hely a fogsorban, és lassan, förtelmes fájdalommal átütötte a szájpadlását, és eltolódva kinőtt, majdnem a szájpadlás kellős közepén.
Jézusom.
Hát ez a szcientológia.