A szcientológusok hétvégi "retró" partijára eljön Walter Kotric, a szcientológia híres-hírhedt első embere.
Aki ismeri, annak valószínűleg örök "élmény" maradt az emberrel való találkozás (ha pozitív, ha negatív volt). Tud kedves és meglehetősen vicces, de rendkívül kegyetlen is lenni. Az ordítozási képessége pedig a szcientológián belül is legendás (olyan erővel és intenzitással tudott ordítani, hogy anélkül szinte falhoz szegezte a célpontot, hogy egy ujjal hozzányúlt volna). A hangerőre sem lehetett panasz, mert az udvaron tisztán lehetett érteni, hogy mit ordít a harmadikon, a rettenetes osztrák akcentusa ellenére.
Én szerencsére sosem húztam ki nála a gyufát, a főnökömet pedig kifejezetten kedvelte, így megúsztam az effajta "kezelést", és inkább a vicces oldalát ismertem meg. Mások már nem voltak ilyen szerencsések, a Kotric nevére adott keresőtalálatok jó része ilyen rémtörténet.
Az volt a legfurcsább/legérdekesebb vonása, hogy semmiféle szociális gátlással (és érzékenységgel) nem rendelkezett.
Pár történet:
Sétálunk hármasban Koppenhágában egyik szci épületből a másikba (ő, én + Miklós, a magyar szci akkori vezetője), a Sea Org tengerészegyenruhájában. Odajön hozzá egy koldus, motyog valamit dánul. Erre Kotric rámordul: F*ck off! Get some work! (Menj a p*csába! Szerezz valami munkát!).
Volt többször Magyarországon is. Az egyik rendezvény előtti meetingen éppen a másnapi teendőkről volt szó, amikor enyhe bűzfelhő csapta meg az orrunkat. Kotric felállt, rácsapott ököllel az asztalra és elordította magát: Who farted? (Ki fingott?). Gyorsan körbenézett, árulkodó arckifejezéseket keresve. Később megmutatta a másik oldalát is. Egy szirénázó mentő húzott el a ház előtt. Felcsillant a szeme, mint egy kisgyereké, odarohant az ablakhoz, és kinézett, majd nevetve azt mondta: olyan hangja volt, mint egy kis űrhajónak.
Másnap a rendezvényen se bújt ki a bőréből. Az egyik szci (nem munkatárs, hanem csak szimpla tanfolyamra járó ember) véletlenül rálépett a lábára. Kotric a szemébe nézett és ennyit mondott röviden: F*ck you! (B**** meg!).
A neki nem tetsző OT-kkal (elvileg magas szellemi szintet elért szcientológusok) sem bánt kesztyűs kézzel. A kedvenc fenyegetése az volt, hogy "kitiltalak a kontinensemről" (Európát ugye a magáénak tekintette).
A mindennapi belső problémákról is gátlások nélkül beszélt. Amikor kinn voltunk a főnökömmel Koppenhágában (évente 1-2 alkalom), akkor kérés nélkül beszámol az aktuális bajairól. Elmesélte, hogy küldött 4 embert Hamburgba átvenni az ottani szervezet vezetését, de beletörött a bicskájuk. "4 kib**ott növény jött vissza." - mondta. Aztán beszélt a személyzeti ügyeket intéző, a szcientológia szövevényes hálózatán belül függetlennek számító szervezetről is, amelyik "ha nem figyelnék oda, ellopná az összes beosztottamat").
Ezen a 2005-ös fotón egyenruhában látható, az európai iroda "legénységével", a másik fotón pedig átveszi a szcientológia szempontból legjobban terjeszkedő kontinens vezetőjeként a díjat.
Ezen a képen a feleségével együtt látható, aki hasonló természetű a humoros oldal nélkül, és most az egyház európai könyvkiadóját vezeti.