Történet 2001. októberéből, a Szcientológia Egyház közép-európai központi irodájából (OTL Közép-Európa a neve). Az OTL munkatársai mind Sea Org tagok, az egyház "szerzetesei".



Zene:

Mike Oldfield - Portsmouth




2001-ben vagyunk, szeptember 11. után, októberben.

Valami nagy dologra készül a nemzetközi vezetés, hogy kiaknázzuk a terrorizmus erősödése miatti általános bizonytalanságot meg tudjuk mutatni a szcientológia megoldásait a katasztrófahelyzetre.

Azt már tudtuk, hogy szeptember 11. mögött is a pszichiáterek álltak - elvégre Osama bin Laden jobbkeze, Ayman Muhammad al-Zawahiri is pszichiáter, továbbá a géprablókat is pszichiáterek hipnotizálták pszichiátriai tudatmódosító szerek segítségével! Kell ennél több bizonyíték?

2001. október 23-24-25 volt a következő nagy nemzetközi rendezvény időpontja (A Szcientológus Nemzetközi Szövetségének évfordulós ünnepsége), amit meg is tartottak az angliai Saint Hill-ben. Magyarországon rá két hétre volt tervezve a rendezvényről készült videó levetítése.

Az angliai rendezvény után megkaptuk a rendezvényre vonatkozó instrukciókat "fentről"., egy héttel az itteni rendezvény előtt. Izgatottan kibontottuk a csomagot és átolvastuk a teendőket.

Hát...

A lényeg az volt, hogy a katasztrófába sodró világ megmentésére az a megoldás, hogy MINDEN szcientológus önkéntes lelkésszé válik. Ehhez két dolgot kell tenniük - 1. 2001. december 31-ig elvégezni a szcientológia önkéntes lelkész tanfolyamot - 2. feliratkozni az önkéntes lelkész listára és készenállni, ha kell menni.

A szcientológia önkéntes lelkész tanfolyam abból áll, hogy valaki végigtanulja a Szcientológia Kézikönyvet. Ez egy nagy, színes, 950 oldalas könyv, amit Hubbard munkáiból szerkesztettek össze.

Egy bökkenő volt - még nem jelent meg magyarul, de ezt közben már orvosoltuk, és az egy hét múlva esedékes rendezvényen kiadjuk, és mindenkinek meg kell vennie a saját példányát, aki elmegy a rendezvényre.

És természetesen erről egy szót sem szólhattunk a szcientológusoknak, csak ott tudhatták meg - ugyanis a rendezvényen, aminek a videóját majd levetítjük, David Miscavige tökéletesen elmagyarázza, hogy mi ez és miért kell megvenni.

Továbbá egy újfajta eladási metódust kellett bevetni, ami L. Ron Hubbard ezen írásán alapul:

Nagy áldozatok árán tanultuk meg, hogy soha nem szabad felkérni a közönség egy tagját arra, hogy DÖNTSÖN vagy VÁLASSZON.

...

Töröljétek ki az orgban használatos szókincsünkből azt? "Melyiket óhajtja, J úr?" Ne kérdezzétek, hogy melyik tanfolyam vagy melyik kitűző vagy milyen könyv vagy melyik auditor, vagy hogy milyen időpontban akar bármit elkezdeni, vagy melyik ajtón vagy melyik úton vagy melyik tagság.

Csiszoljatok tökéletesre a munkatársi gárdánál egy oktató szándékú, de kellemes megközelítést. "Az ön intenzíve (12,5 óra auditálás elnevezése az egyházban - Reformer) ...-kor kezdődi."; "Ez az Ön következő könyve ..."; "Lásson hozzá a következő tanfolyamához ...-én!"

...

Töröljétek még a banális "Mit óhajt?"-ot vagy a "Mit tehetek Önért?"-et is, mivel még az is zűrzavart visz ebbe. - L. Ron Hubbard, 1965. ápr. 16., A KÖZÖNSÉG TAGJAINAK KEZELÉSE c. kiadvány. (c) L. Ron Hubbard Library, 1965, 1999.

Az új metódus lényege a következő:

- hármas csoportokba szerveződnek a munkatársa - 1 eladó és 2 adminisztratív ember.
- az eladó a rendezvény után odamegy az első útjába kerülő szcientológushoz, kezébe nyomja a könyvet egy, erre a célra készített papírzacskóban és nekiszegezi a kérdést: "Itt a Szcientológia kézikönyved. Készpénz, csekk vagy hitelkártya?" Ha nem a három lehetőség közül választ, nem leállni vele beszélgetni, hanem menni tovább a következő emberhez. Mivel 50 körüli az ilyen csapatok száma, ezért az illetőnek jó esélye van, hogy 5-10 alkalommal még leszólítják, lehet, hogy a nyolcadiknál adja be a derekát. Ha valamelyik fizetési lehetőséget választja, akkor az egyik adminos ember rendezi vele a papírmunkát, és az eladó megy tovább a másik adminossal a következő célponthoz.

A főnök, Miklós, gyorsan össze is hívott egy vezetőségi meetinget az ügyben és közölte, hogy ezt fogjuk akkor csinálni és akkor találjuk ki, hogyan lesz. Azt is hozzátette, hogy 800 könyvet el kell adni (kb. annyian lesznek a rendezvényen), ezt a kvótát kapta fentről és azt az instrukciót kapta mellé, hogy addig senki nem fekszik le aludni a rendezvény után az OTL-ben, amíg meg nincs a kvóta. A rendezvény amúgy szombat 18:00-kor fog majd végetérni.

A könyv amúgy 25000 Ft volt.

Utána valamelyik vezető felvetette, hogy a "készpénz, csekk vagy hitelkártya?" nem lesz jó, mert csekket nem használnak itt, hitelkártyája meg igen kevés embernek van (2001-et írunk). Azt mondta, hogy legyen "készpénz vagy készpénz?" - így is, úgy is meg kell venni. Őt gyorsan lehurrogtuk, aztán eldőlt, hogy a kérdés az lesz, hogy "készpénz vagy orgszámla?" (az "orgszámla" alatt azt kell érteni, hogy ha valaki már befizetett pénzt a budapesti szcientológia egyházba [ezt hívják orgnak], de még nem használta fel, abból levásárolja).

Hát mit ne mondjak, nekem ez már akkor is egy kicsit meredeknek tűnt, persze Ron is írta, meg minden, de azt nem szerettem volna, ha valaki ezt csinálja velem.

Az az ukáz is lejött még Miklósnak, hogy minden nap gyakorolni kell legalább 1 órát ezt a metódust, amíg flottul nem megy.

Miklós gyorsan össze is hívta a Sea Org tagokat és közölte velük, hogy mi lesz. Utána 3-as csapatokra osztotta a népet (kb. 80-an voltunk) és elindult a gyakorlás. Ilyen kis szerepjátékot kell elképzelni, ahol a legénység egyik fele játszotta az előadás után gyanútlanul kisétáló mezei szcientológusokat, akiket letámadnak az eladók, majd utána cseréltünk.

Valahol örültem ennek, hiszen Sea Org tagként a szállás és a kaja mellett kb. 1000 Ft zsebpénzt kaptam hetente, ami semmire nem volt elég, és a könyveladásért pedig 5% jutalékot fizettek. Gondolatban már az egyik gyorsétteremben ültem, ami elit helynek számított nekünk, és ettem a finom kaját. Az álmodozásomból Miklós érces hangja zökkentett ki, aki épp akkor jelentette be a legénységnek, hogy úgy készüljenek, hogy szombaton addig nem megyünk aludni, amíg nincs meg a kvóta.

Másnap Miklós megint összehívott egy vezetőségit, és előállt a brilliáns ötlettel - hívassuk végig azt a kb. 800 embert, aki jön, és mondjuk meg nekik, hogy hozzanak 25000 forintot magukkal a rendezvényre, mert történelmi jelentőségű kiadvány lesz. Azt nem szabad megmondani, hogy mi az - tette hozzá.

Ezenkívül még azt is kitalálta, hogy a 800 egy jó része adományokból is összejöhet. Ezt Imrére, a WISE (Szcientológus Vállalkozások Nemzetközi Intézete) itteni irodájának vezetőjére bízta (aki szintén szerzetese az egyháznak, Sea Org tag) és adott mellé 1-2 embert, aki értettek az adományszerzéshez. Beindult az ilyenkor szokásos rutin - előkerült a "gazdag ember lista" és elkezdték az adományszerzők hívogatni a tehetősebb szcientológusokat - 25 könyves csomagok adományozására vették rá őket.

Eközben ment persze a napi 3x gyakorlás. Nyugtalanul aludtam - volt, amikor azt álmodtam, hogy könyves papírzacskókkal támadok le embereket az utcán.

Eljött a rendezvény napja - elkezdődött fél négy körül a 15:00-as kezdéssel hirdetett rendezvény a MOM Művelődési Központban, majd a szcientológusok (kb. 800-an lehettek) bevonultak a rendezvényterembe.

Mi röviddel a videó vége előtt csatarendbe álltunk - kb. 150 ember hármas csapatokban, Sea Org tagok és a budapesti org munkatársai vegyesen. Vége lett a videónak (3 órás volt), elkezdtek kijönni az emberek. Mi meg letámadtuk őket - a szó szerint kissé kiéhezett munkatársak a várható könyvjutalék reményében elkezdték kérdezgetni az eleinte köpni-nyelni nem tudó szcientológusokat - "készpénz vagy orgszámla?". (Egyébként a mezei szcientológusok tanultak az esetből és a következő rendezvényekre már a következő túlélési taktikákat fejlesztették ki:
- a vége előtt 10 perccel leléptek, amikor a meglepett munkatársak még nem tudták letámadni a kifelé igyekvő embert
- a rendezvény vége után a budira szaladtak és ott kibekkelték a legforróbb fél órát
- fülre tapasztott mobillal, valakivel beszélve vágtak át a munkatársak csapatain
- kis csoportokban elmélyülten beszélgetve a rendezvényteremben maradtak, amíg az első eladási hullám el nem ült

Közben Miklós és még pár etikatiszt (kb. belső ellenőr) fel-alá rohangáltak és figyelték, hogy dolgoznak-e a munkatársak és nem bújnak-e meg valamelyik oszlop mögött, várva, hogy vége legyen az őrületnek. Közben Imrére is rászállt, hogy pörögjen az adományok, mert ugye a kvótának meg kell lennie.

Este nyolcig kb. 250 könyv ment el, és még 200 körül volt az adományozott könyvek száma. Ekkor már alig pár szcientológus lézengett a helyszínen, úgyhogy visszavonultunk a "bázisra" (az OTL által bérelt irodákat hívtuk "bázisnak").

Miklós közölte velünk, hogy ne is álmodjunk arról, hogy nem lesz meg a 800, izzítsuk a mobilokat és hívjuk az embereket, hogy vegyék meg még ma.

Na ez már többeknél kiverte a biztosítékot, de persze szólni senki nem mert, néhányan tessék-lássék módon, néhányan pedig lelkesen nekiálltak. Hívtuk a szcientológusokat, a misszióvezetőket (kihelyezett vidéki irodák vezetői) és aktivizáltuk őket. Meg közben ment az adományszerzés. Kb. 500-ig jutottunk este fél 11-ig, de már nem nagyon tudtunk senki sem elérni. Éjfél körül jópáran (főleg az alacsonyabb beosztású emberek) elkezdtek hazafelé szállingózni a tiltás ellenére. A vezetők is szép lassan eltűntek, ki erre, ki arra hivatkozva. Aztán látva a helyzetet, Miklós is lelépett (a mobilt azért bekapcsolva hagyta). 4:00 körül fel is hívták Koppenhágából, az európai központból (rajtuk nagyobb volt Miscavige kontrollja, őket tényleg nem engedték haza aludni), hogy mi az állás. Kiderült, hogy egész Európában mi voltunk a legjobbak.

Másnap reggel 9:00-kor (vasárnap volt) persze folytatódott a dolog, elvégre nem lett meg a 800, nem? Előkerültek a mobilok és hívtuk a népet.

Hát ilyen volt az élet a Sea Orgban a rendezvények idején....