Budapest, 2016. október 23. vasárnap (OS) – Az 1956. októberi forradalom és szabadságharc forradalmárjai olyan célokért küzdöttek, amelyek minden fejlett kultúra, ezen belül minden fejlett társadalom, és vallás alapját képezik, ez a szabadság. 

A szabadság többféle vonatkozásban értelmezhető, jelentheti a test szabadságát vagy akár az elme, a szellem kényszerektől mentes szabad működését, létezését. 

Ezek a szabadságok egymásra épülnek, illetve egymástól függnek. Amíg az ember testileg fogságban van, addig szabadságvágya arra terjed ki elsősorban, hogy börtönéből szabaduljon. 

Amikor már szabad helyváltoztatással él, szabadon mozoghat, dolgozhat, élhet a mindennapokban akkor a következő a gondolat szabadsága, ami jelenti a szólásszabadságot, a szabad véleménynyilvánítás korlátok nélküli lehetőségét. 

Ez egy olyan állapotba hozza a személyt, amikor a gondolat szabadsága, az elme szabad működése határtalan kreativitásra, hihetetlen célok elérésére sarkalja. 

Ezután, már a vallások területére lépve, következik a szellem, a lélek szabadsága, amikor érdeklődése létezésének célja, értelme, és a lehető legteljesebb kiterjedése felé irányul. 

A Szcientológia vallás precízen kidolgozott technológiáival a szabadság felé vezető út bármely stációjánál képes az ember segítségére lenni, és az úton vezetni. 

A Szcientológusok Nemzetközi Szövetsége olyan programokat támogat, amelyek segítik az elnyomás megszüntetését, segíti az emberi jogok térnyerését, a drogfüggés leküzdését, az erkölcsök helyreállítását, vagy akár az írástudatlanság felszámolását. 

A Szcientológia egyházak és missziók munkatársai az alapító L. Ron Hubbard iránymutatásai alapján a mentális épség, és a szellemi szabadság izgalmas, és semmihez sem fogható élménye felé vezetik hívőiket. 

1956 küzdői a szabadság útjának azon mérföldkőit igyekeztek elérni, amelyek a szólásszabadságot, a gyülekezés, és a választás szabadságát jelentik. Ezek a lépések nélkülözhetetlenek a teljes szabadsághoz, hiszen míg testileg, illetve mentálisan korlátozva, sanyargatva van az ember, addig érdeklődése nem szellemi valója felé irányul. 

L. Ron Hubbard a szcientológia vallás alapítója annyira fontosnak tartotta ezt, hogy a Szcientológia Egyház Hitvallása című összegzésében külön pontot szentelt ennek.„Minden embernek elidegeníthetetlen joga van szabadon gondolkodni, szabadon beszélni, szabadon leírni saját véleményét, valamint ellenezni mások véleményét, illetve írni, vagy beszélni mások véleményéről.” – L. Ron Hubbard

Kiadó: Szcientológia Vallási Egyesület Központi Szervezet.