Blogbejegyzésekben dolgozza fel Sea Orgos karrierjét egy magyar szcientológus.
Itt olvasható:
A végkifejlet még hiányzik, de az nagyon megrázó. Aki tud angolul, itt megnézheti:
http://www.exscientologykids.com/eskforums/viewtopic.php?t=5019&start=0
A biztonság kedvéért itt vannak az eddigi bejegyzések:
2011. máj. 25. 2:03 - írta Cherrish
A szüleim kisgyermekkorom óta szcientológusok voltak. Ez annyiban merült ki, amennyire vissza tudok rá emlékezni, hogy édesapám különböző alap tanfolyamokra beíratott, amelyeket el kellett végeznem, illetve otthon a különböző életre vonatkozó szcientológia alapelveket, és technikákat, mint az asszisztok, alkalmaztuk. Életemnek ezen szakasza, akkori szemmel nézve nem volt rossz. Adódik ez abból is, hogy gyerek szemmel nem mindig látjuk mi zajlik a háttérben.
Körülbelül 2000-ben járhatunk, akkoriban a Student Hat nevű tanfolyamra iratott be édesapám. Ez egyébként a "A híd a teljes szabadsághoz" képzés oldalának legalsó szintje. Bár azt, hogy miért csak később tudtam meg, de ez idő tájt édesanyám kilépett a családi vállalkozásból, és elment a budapesti szcientológia szervezethez (org-ba) dolgozni.
(Csak hogy tisztázzuk már az elején, nem azért linkelek be különböző szcientológia oldalakat, mert promotálni szeretném a szcientológiát, csak tudom, hogy sokatoknak fogalmuk sincs, hogy mi micsoda, mit jelent, pláne mivel elég sajátos terminológiát használnak maguk között, és megmagyarázásukhoz sajnos a legjobb forrás ők maguk, szóval csakis ez a célom ezekkel, és nem is szeretném, hogy bárki a mézes-mázas csapdába ragadjon, a blogomból ki fog derülni, hogy miért.)
Szóval anyukám Pesten dolgozott az Org-ban. És ott megismerkedett egy fickóval, aki a mentora volt, segített neki eligazodni a szervezetben és hasonlók. Hogy hogy nem, ez a fickó úgy döntött, hogy csatlakozik a Sea Org-hoz, amely a szcientológia elit szervezete, a tagjai az életüket teljes egészében a szcientológiának szentelik.Hasonlóképpen kell felfogni, mint mondjuk a keresztényeknél ha valaki apácának/papnak megy. Azt, hogy pontosan hogy is történt nem tudom, csak a végkifejletet, amely végülis az lett, hogy anyum is csatlakozott a Sea Org-hoz. Elég sokat volt fent Pesten, alig láttam. Valamikor 2000 vége fele, vagy 2001 eleje tájékán, azzal jött haza, hogy csatlakozott a Sea Org-hoz, és hogy majd ki fogják küldeni az USA-ba tovább képzésre, hogy auditor lehessen.
Mikor ezt a hírt otthon közölte, édesapám teljes mértékben rábólintott, hogy akkor majd elválnak, és ő itthon marad velünk (velem és az öcsémmel), és nincs semmi gond menjen és mentse meg a világot, meg képezze magát, meg nem tudom mi. Én, mivel mindig is anyás természetű voltam, és fogalmam sem volt, hogy tulajdonképpen miről is van szó − csak annyi jutott el hozzám, hogy az anyukám el fog menni Amerikába – megkérdeztem, hogy esetleg vele mehetnék-e, mire nagy csodálkozásomra az volt a válasz, hogy igen. Ennek az volt az oka, hogy a Sea Orgon belül, volt egy Cadet Org nevű hely, ahol a Sea Org tagok legalább tízedik életévét betöltött gyerekei lehettek, és ahonnan nagy részük később csatlakozik is a Sea Orghoz. Én ekkor pontosan 10 éves voltam, öcsém 5. Ennek folytán az a helyzet állt elő, hogy 2001-ben én édesanyámmal kiutaztam Amerikába, míg az öcsém apámmal itt maradt Magyarországon.
A kiutazásra még pár hónapig nem került sor, eközben én gyakorlatilag magántanuló voltam. A szüleim elváltak. Anya hozzáment a fickóhoz, akinek a hatására Sea Org tag lett.
2011. máj. 28. 19:59 - írta Cherrish
Elég kacifántosan és izgalmakkal tele indult a kiutazásunk.
2001 szeptember 4-én indultunk el Budapestről, és először Koppenhágába repültünk, ahova László (anya új férje) már korábban kiutazott, és ott töltöttünk egy hetet. Szeptember 11-én reggel indult a repülőnk Koppenhágából, és Washington-i átszállással repültünk volna Los Angelesbe. Azt gondolom kitalálhatjátok, hogy miért csak "volna". Igaz, az idő eltolódás miatt felszálltunk, de valahol félúton az Atlanti Óceán felett vissza kellett fordulnia a repülőnek a terrortámadások miatt. Erről a repülőn nem tudtunk semmit, a pánik elkerülése végett nem mondtak nekünk semmit, hogy miért fordultunk vissza. Izlandon, Reykjavikban szálltunk le először, az üzemanyag miatt. Eredetileg a repülő visszament volna Koppenhágában, ám mivel ott az összes hotelben telt ház volt, és nem tudták volna elszállásolni a repülőn tartozkodó számtalan amerikai utast, ezért Bergenben, Norvégiában szállt le végül a repülő. Mi anyámmal másnap reggel visszamentünk Koppenhágába, mivel ott a Sea Org révén nekünk volt szállásunk. Egy héttel később, szeptember 18-án, a repülési tilalom feloldásakor tudtunk végül Los Angelesbe menni.
Mikor megérkeztünk, újabb ijedelem ért minket, mert azt hittük, hogy ki se jöttek értünk, ám szerencsére kiderült, hogy csak nem elég pontosan mondták meg, hogy hol is várnak minket, így végül megtaláltuk őket.
Pár napig maradhattam csak anyukámmal, utána kivittek engem a várostól körülbelül 100 km-re, a hegyekben lévő ranch-ra, ahol az itteni Cadet Org volt. Az a hely ahol a Sea Org tagok legalább 10 éves gyerekei voltak.
2011. máj. 30. 1:41 - írta Cherrish
Azt a ranch-ot, ahol a Cadet Org volt mindeki PAC Ranch-nek nevezte. (PAC - Pacific) Ez körülbelül 50 km-re volt Loas Angelestől, kint a hegyekben.
Nagyon rossz emlékeim vannak erről a helyről. Tudni kell, hogy amikor kiutaztunk és 11 éves voltam, tehát 4 általános osztályt végeztem el. Az angol tudásom kitalálhatjátok milyen volt, be tudtam mutatkozni, számolni, egyszerű tárgyakat megnevezni.
Mindig nagyon egyedül voltam, nem tudtam senkivel sem beszélgetni. Az egyetlen szerencsém, hogy volt ott két orosz lány, és mivel anyukám ukrán származású ezért valamennyire meg tudtam magam velük értetni. Valamennyire. De összességében kirekesztettek a többiek. Sokat sírtam, és természetesen ez sem segített a helyzetemen, beilleszkedésemen. Nem voltak barátaim. Mire megtanultam eléggé angolul, már konszolidálódott ez a helyzet, és nem is tudtam rajta változtatni.
Egyébként mindent nekünk kellett csinálni. A főzést, takarítást, állatok ettetését. Teljesen önellátóan müködtünk. A felnőttek, ha jól emlékszem 3 vagy 4, csak adminisztratív feladatokat, meg iskolai oktatást csinálták.
Körülbelül 2-3 héttel a megérkezésem után, anyukám hirtelen kijött meglátogatni. Odarohantam a minket felügyelő felnőttek egyikéhez, hogy szeretnék egy kis időt vele tölteni, és hogy mentsenek fel a munka alól az napra. Azt kérdezte, hogy írtam-e CSW-t (Completed Staff Work - ilyen kérvényszerűség, amit például olyankor kell írni, ha az ember szabit akar). Természetesen fogalmam sem volt mi az, vagy hogy hogyan kell olyat írni, meg semmi. Természetesen azt mondta a nő, hogy nem mehetek. Erre elkezdtem sírni, mert nagyon hiányzott anyukám, látni akartam, ott volt, és nem mehettem, miközben az egyetlen indok, ami miatt egyáltalán az Államokba jöttem az az volt, hogy anyámmal lehessek.
Arra is emlékszem, hogy itt jött meg először a menstruációm, fogalmam sem volt mi történik velem, és nem is tudtam senkit megkérdezni. Anyumat akármikor hívtam, nem is hívták a telefonhoz, merthogy tanfolyamteremben van és ilyenkor nem lehet zavarni.
2002 januárjában áthelyezték anyámat a floridai Clearwaterben található Sea Org bázisra (Flag, FLB - Flag Land Base). Az előző tapasztalatok alapján úgy döntöttem, hogy nem fogok az itteni Cadet Orgba menni, mivel várhatóan ugyanolyan körülmények között kellene lennem, és ismételten csak 2-3 hetente pár órára láthatnám anyukámat. Ezért én is csatlakoztam a Sea Orghoz Flagben, abban reménykedve, hogy ha egy helyen dolgozunk, többet találkozunk. Teljes mértékben még itt sem volt fogalmam arról, hogy ez mit is fog magában foglalni, anyámnak voltak is aggályai, de a toborzó tisztek gyorsan lepisszegték, hogy ugyanúgy van jogom dönteni arról, hogy mit szeretnék csinálni, mivel hogy én is egy thetán vagyok csak kis testben. Több velem hasonló korú gyerek is dolgozott ott, bár mindegyikük 1-2 évvel azért idősebb volt nálam.
A Sea Org szerződés 1 milliárd évre szól. Merthogy a szcientológiában hisznek a lálek vándorlásban, és ezért nem csak ezt az életedet kötöd le velük... elvileg. Ők hisznek abban is hogy következő életedben emlékezni fogsz erre. A Sea Org-ba lépés feltétele az EPF (Estates Project Force) elvégzése, amely 5 a Sea Org-ra felkészítő tanfolyamból, és ezek mellett kemény fizikai munkából áll, építkezésen segítés, óriási kukák takarítása, konyhában ganézós munka és hasonlók. Én viszonylag gyorsan befejeztem, illetve a Student Hat nevű tanfolyamot és itt sikerült befejezni, ami még otthon kezdtem el. Igazából ezt a részt még élveztem a Sea Org-ból, akármennyire furán hangozhat ez. Tele lettem pumpálva mindenféle világmegváltó és miegyféle gondolatokkal, hogy ez a lehető legjobb lépés, amit tehetettem minden szempontból, és hogy mennyi jót fog ez okozni a világban.
Ezután kezdődtek csak a bajok.
2011. jún. 2. 15:51 - írta Cherrish
Az EPF után Flagben még egy adag tanfolyamot el kell végezni, hogy teljes értékű Sea Org tag lehessen valaki és ez a Flag Readiness Unit (FRU). Itt viszont már a szervezet különböző részein adminisztratív dolgokban kell segédkezni, nem fizikai munkát végezni. Ez gyakorlatilag abból állt, hogy rohangáltál ide-ode mint egy őrült, ott ahova éppen beosztottak, irattár, HGC (Hubbard Guidance Center, itt nyújtják az auditálást), stb. Engem a Toborzó irodába raktak be recepciósként. Mondanom sem kell, hogy írtó nehéz volt megfelelni, tekintve hogy 5 hónapnyi kint lét után, annyira sikerült megtanulni angolul, hogy élőben, ha más nem kézzel lábbal sikerült megértettni magam, ám telefonon... mondjuk úgy katasztrófa volt. Emellett feladatom volt, hogy amikor jön egy új jelölt akkor elindítsak nekik egy vetítést, de ehhez el kellett hagyni a recepciós asztalt, és ha ilyenkor nem vettem fel a telefont, mert nem tudtam, akkor is le voltam cseszve.
Szóval a Fort Harrisonban lévő HGC-khez kerültem, azon belül is én lettem az 1-es HGC Board In-charge-ja (az a személy, aki nyomon követi, koordinálja az adott HGC-ben, hogy éppen melyik auditor melyik preclearrel (az akit auditálnak) van éppen ülésben, felhívja a soron következőket, biztosítja, hogy minden ott legyen időben, hogy az auditornak ne kelljen várnia).
Elég felelőségteljes munka, de mivel nem volt emberük rá, és eddig egy teljesen más beosztásban lévő emberekre segített ki ebben, nem számított, hogy tapasztalatlan voltam azonnal beraktak ide. A bökkenő csak az volt, hogy az '-es HGC az alacsonyabb szintű auditálásokat nyújtotta, amiket a világ bármely pontján elvégezhet az ember, miért jönne Flag-be, a magas szintű auditálások fellegvárába kétszer annyi pénzért? Éppen ezért állandóan hiány volt preclearekből, állandóan kevés volt az auditálási óraszám, meg egyéb más statisztikák is. És emiatt folyton velem pöröltek, pedig nem az én tisztségem volt, hogy az embereket rávegyem arra hogy itt vegyék meg a szolgáltatásokat, nekem a már itt lévő embereket kellett a lehető leghatékonyabban ülésbe (az amikor az auditálás folyik) juttatnom. Körülbelül 3 hónapig volt ez a tisztségem, és addigra már nagyon elegem volt abból, hogy minden rajtam csattan, és ezt szóvá is tettem. Nem túl okos dolog a Sea Org-ban...
2011. jún. 8. 13:03 - írta Cherrish
Óriási vitáink voltak a közvetlen felettesemmel, Sonya-val, aki mind a 4 HGC-ért felelt. Ezek miatt az állandó gondok miatt, meg mert belekevertek engem egy ügybe, amiről később kiderült, hogy nem én csináltam, de akkor már rég elküldtek etikára, és majd egy hónapig voltam ott. A szcientológiában az etika különböző technikákat takar, amivel igyekeznek a helyes úton tartani, ki kell írnod, mi rosszat csináltál, kihallgatásszerű dolgok, úgy nevezett kondíció kidolgozás (most ezt nem fogom részletezni, akit érdekel olvasson utána).
De lényeg, ami lényeg hogy elkerültem a HGC-ből egy időre. A tanfolyam termeknél a Coach Building nevű épületben segítettem ki a szertárosnak, mert 3 tanfolyam teremre volt egyedül. Öszintén szólva élveztem a munkát itt, nem volt akkora nyomás, a szertáros nőci is nagyon rendes volt. Amikor már azt hittem, hogy minden jó lesz, megjelent Sonya, hogy menjek vissza a HGC-be, hogy minden más lesz, nem a HGC 1-ben leszek, hanem a 3-as HGC-ben és Tech Page leszek nem Borad I/C. (A Tech Page az aki a preclearek után rohangál, hogy időben ott legyenek ülésre.) Mondtam neki, hogy nem szeretnék visszamenni, de igazából nem volt választásom, eddig szépen kérte, de kell akkor visszakényszerített volna, mert a Sea Org tagokat oda oszthatják be ahol éppen szükség van rájuk, és igazából nincs apelláta.
2011. jún. 27. 23:09 - írta Cherrish
Egy rövid ideig tényleg úgy tűnt, hogy minden más lesz. Nem kellett egész nap egy helyben állnom, Tech Page-ként az volt a feladatom, hogy a Fort Harrison hotel részébe, meg egyéb helyekre elmenjek a preclear-ekért, hogy ülésbe menjenek.
Ám csak hamar megint rosszra fordultak a dolgok. Tudni kell, hogy a közvetlen felettesem, Steven, és a másik Tech Page, Brian iszonyítosan nagy haverok voltak. Állandóan együtt ökörködtek, kaja szünetekben együtt lógtak. És nem is tudom már pontosan hogyan indult el, de sportot kezdtek el űzni abból, hogy megvicceltek különböző dolgokkal, gúnyt űztek a nevemből, abból, hogy magyar vagyok, miután ezek nem tetszettek és sokszor a sírás szélére kergettek, a reakcióim csak tovább szították a tűzet. És ez napról napra csak egyre rosszabb lett. A végén már gyakorlatilag kerültem a HGC-t amikor csak tehettem, hogy ne is lássam őket. És ez így ment jó 2 éven keresztül.
Mesélnék egy picit arról, ami kevésbé az én személyes körülményeim voltak, hanem úgy általában történtek.
Ilyen például az, hogy minden a statisztikáról szól, hogy többet "termeljünk" mint előző héten, függetlenül attól, hogy reális-e további növekedés, vagy a statisztika hűen tükrözi-e a teljesítményünket vagy sem.
És ha nem úgy alakultak a dolgok (sokszor tőlünk függetlenül) ahogy azt elvárták, akkor súlyos szankciókra lehet számítani. Ez előfordulhat csak személyes, vagy részleg, osztály szinten is, nagyon ritkán az egész szervezet szintjén. Ilyenkor kemény etikai akciók kerülnek kitűzésre, alacsony kondíciók, ártó tettek kiírása, ebéd és vacsora szünet megvonások, hosszabbított munka idő. A munkaidő egyébként sem rövid a Sea Org-ban. "Mivel az életedet a szcientológiának dedikálod, úgy is mindegy nem?" Reggel 8-tól este 10-ig volt a tech, és 9-től 11-ig az admin munkatársak munkaideje. Fél óra ebéd szünettel és 45 perc vacsora szünettel. Na ezt képzeljük el úgy, hogy 1 ember elmegy és hoz 10 doboznyi kaját (nagy toronyként) és mindenki kutyafuttában eszik, ha megvonták az ebédet. Vagy az adott épület drága public büféjében vesz valamit a kevéske fizetéséből (heti5 0$, bár van akinek kevesebb, például nekem, aki kiskorúsága miatt a Cadet Orgon keresztül kaptam a fizetésem, és ezért 34$ volt, vagy a képzésen lévők, akik 25$-t kaptak). És ezt képzeljük el úgy, hogy alacsony statisztika esetén még este utána mentünk a nagy folder raktárba ahol nem tudom hány ezer négyzetméteren óriási polcok rajtuk több ezer mappa amiben az auditálási feljegyzések vannak, és ezt rendbe kell rakni, mert alapból valamiért nincsenek ABC sorrendben :)
Ui: A következő pár posztban hasonló általános dolgokról fogok írni, majd aztán a saját történetem végkifejletéről.
