Bevezető

Ez a rövid útmutató abból a célból írtam (elsősorban a témával kapcsolatos szakmai anyagokra támaszkodva), hogy segítsek azoknak a családoknak, ahol az egyik családtag valamelyik szekta vagy manipulatív módszereket használó közösség vagy csoport tagjává vált.

Hasznára válhat azoknak is, akik már kikerültek ugyan egy ilyen csoportból, de még nem sikerült 100%-ban feldolgozni ezt magukban.

A bejegyzés alapjául részben Steven Hassan nemzetközileg is elismert szektaügyi szakértő munkássága szolgál. Róla annyit érdemes tudni, hogy az Egyesítő Egyház volt tagjaként személyes tapasztalai is vannak a szekták által alkalmazott befolyásolási módszerekről.   Az erőszakmentesség, az emberi jogok és a vallásszabadság elkötelezett híve,  munkái és a témával kapcsolatos tanácsai is ezt tükrözik. (Lesz még arról szó, hogy ezek hogyan egyeztethetőek össze a szekták és a hasonló jellegű szervezetek manipulációs módszerei elleni eredményes fellépéssel).

Az itt leírtak nem csak a szcientológia „egyházra” vonatkoznak. Számos más olyan ún. „kisegyház”, szekta stb. létezik, amely hasonló módszerekkel tartja rövid pórázon „híveit”.

Véleményem szerint ahhoz, hogy hatékony ellenlépéseket tudjunk tenni, fontos tudni, hogy egész pontosan mivel állunk szemben. Nem csak elméleti jelentősége van tehát ezen információknak.

A legnagyobb rejtély

A kívülállók számára általában azt a legnehezebb megérteni, hogy hogyan kerül be valaki egy szekta hálójába. A szcientológiánál maradva – mi visz rá valakit arra, hogy higgyen az egyház meglehetősen vad ígéreteinek, és a kudarcok/család/rossz sajtó ellenére kitartson az egyház mellett. A „rossz társaságba” keveredés megmagyarázható egy rossz pillanattal vagy érzelmi hullámvölggyel, de azt már tényleg nehéz megérteni, hogy a nyilvánvaló figyelmeztető jelek ellenére miért marad ott valaki.

Sokszor elhangzik a szcientológiával (és más hasonló szervezetekkel ) kapcsolatban az a vád, hogy „agymosásnak” vetik alá a hívőket. Én  nem szeretem ezt a kifejezést, mert azt sugallja, hogy kényszerítéssel és erőszakkal veszik rá az embereket gondolkodásmódjuk megváltoztatására.

Az egyház sokkal kifinomultabb módszerekkel dolgozik, mint a testi erőszak. Jeff Hawkins, az egyház volt marketing vezetője „mentális manipulációnak” nevezte azon módszerek összességét, amivel az egyház fokozatosan átveszi az irányítást tagjai élete felett. Én is ezt fogom használni.

Tehát úgy marad valaki szcientológus, hogy áldozatul esik valamelyik alattomos befolyásolási technikának.

A kognitív disszonancia

Idézet a Szkeptikus Társaság wiki-jéről:

A kognitív disszonancia egy pszichológiai elmélet, mely szerint az egymásnak ellentmondó vélemények feszélyező érzést keltenek az elmében. Az elmélet szerint a disszonancia, kellemetlen lévén, arra ösztönzi az embert, hogy változtasson gondolkodásmódján, véleményén vagy viselkedésén. Az elméletet elsőként Leon Festinger szociálpszichológus vizsgálta meg alaposabban…

…

A kognitív disszonanciát sokáig "a manipulátorok legjobb barátjának" hívták (Levine 2003: 202). A dolgot alaposabban szemügyre véve azonban kiderül, hogy nem a disszonancia, hanem a rá adott válaszreakció a fontos annak, aki másokat befolyásolni próbál, miközben a bizonyítékok ellene szólnak.

Az egyház tanítása (és mindennapi gyakorlatai) tele vannak a „hétköznapi” értékrendnek, életvitelnek ellentmondó dolgokkal (kapcsolatmegszakítás a családdal, ha szükséges; az egyház mondja meg, hogy mit szabad olvasni az Interneten, és mit nem; rendkívül drágák a könyvek és a „szolgáltatások”; munkaszüneti napokon és ünnepeken is elvárt a megjelenés az egyház programjain; éjjel és a munkahelyén is hívhatják az embert, hogy adományozzon; a Sea Org tagok rabszolgaként dolgoznak stb).  Az egyház kommunikációja és a valóság között is sok ellentét van, ezek lelki kényelmetlenséget okoznak a szcientológusoknak, amelyeket igyekeznek feloldani a disszonancia csökkentésére.

Nézzük meg, hogy hogyan játszik az egyház kezére a kognitív disszonancia és az arra adott válaszreakció.

Gipsz Jakab érzelmileg a padlón van, most hagyta ott a barátnője. Céltalanul ténfereg az utcán, amikor leszólítja egy szcientológus munkatárs. Kitölti a személyiségtesztet, utána pedig rendkívül szuggesztíven közlik vele, hogy van megoldás a veszteség okozta lelki fájdalom csökkentésére. Lelkileg nincs olyan állapotban, hogy tiltakozzon vagy kérdezgessen, beül auditálásra.

Mivel kibeszéli a problémát, jobban lesz. Fellelkesül, a szcientológiának tulajdonítja a sikert („működik a tech!”). Hazamegy, elmeséli édesanyjának, aki bepánikol („Úristen, de hát az egy SZEKTA, ahol kimossák az agyadat és elszedik a pénzedet!!!)”. 

A két szembenálló vélemény kognitív disszonanciát okoz, amelyet igyekszik feloldani magában.

A kognitív disszonanciáról szóló elmélet szerint az ember hajlamos úgy megváltoztatni a gondolkodásmódját ilyen esetben, hogy az az ő cselekedetei helyességét igazolja (akkor is, ha irracionális vagy logikátlan a magyarázat).

Mit tesz Gipsz Jakab ekkor? Felkeresi az egyházat, és beszámol édesanyja reakciójáról. Megtudja, hogy vannak olyan emberek, akik nem szeretik, ha más jobban lesz. Aki a szcientológia ellen van, a javulás ellen van, tehát antiszociális személyiség, aki a hazugságtól sem riad vissza, hogy eltántorítsa az embert ettől a fantasztikus módszertől. Gipsz Jakab inkább ebbe az irányban változtatja meg a gondolkodásmódját (az édesanyját látja rosszabb színben, ekkor ugyanis 1) helyesen cselekedett, amikor az egyház segítségét kérte 2) mást színt kapnak a régebbi viták édesanyjával, ugyanis ha ő antiszociális, akkor minden vitában tulajdonképpen Jakabnak volt igaza. Az ellentmondás feloldódik, Jakab boldogan fizeti be a „következő szintet”.

Az egyházban rengeteg ilyen irracionális magyarázat van az egyházzal kapcsolatos ellentmondásokra, amelyekkel sikeresen meg lehet győzni a szcientológusokat a legvadabb dolgokról is. Minél több időt tölt el (és minél több pénzt költ el) valaki az egyházon belül, annál nehezebb lesz kimagyaráznia magának, hogy miért hitt ilyen sokáig ebben, és annál könnyebben elfogadja a legvalószínűtlenebb magyarázatokat is. 

Gondoljuk csak végig – lelkileg mi a könnyebb?  Beismerni, hogy kidobtunk az ablakon x millió forintot, vagy egy antiszociális személynek kikiáltott rokont hibáztatni a „nyereségek” hiányáért?

Nézzük meg, hogy milyen módszerekkel befolyásolja még a tagokat az egyház.

A befolyásolás 4 fő területe

(folyt. köv.)